Elvárt nyereség meghatározása
A 2005. évi XVIII. a távhőszolgáltatásról szóló törvény 18/C.§- a és az 50/2011. (IX. 30.) a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló NFM rendelet 5. § (2) c) pontja szerint.
Elszámolási szabályok,
fizetés a fűtés és melegvíz-fogyasztás arányában
A távhőszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok
1. Távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
2. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. Rendelet
• 1. és 2. melléklete „A hőtermelő létesítmények létesítési és a vezetékjog engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok” és az „Előmunkálati jogi engedély dokumentációja”
• 3. melléklete a „Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat”
• 4. mellékelte a „Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk”
3. Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 54/2007 (XII.20.) KR. sz. rendelete a távhőszolgáltatásról és az aktuális hatósági díjakról
4. Ártörvény
5. A Polgári Törvénykönyv
6. A Távhőszolgáltató Üzletszabályzata
7. A távhőszolgálatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény
8. 50/2011. (IX.30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról
9. 51/2011. (IX.30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról
Minden lehetőséget támogatunk, megragadunk, melyek a díjak mérséklésére, a versenyképes árak kialakítására irányulnak
A távhőszolgáltatás díjai hatósági árak, az árhatósági jogkört az érvényes jogszabályok alapján a miniszter gyakorolja. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény alapján az ármegállapítással összefüggő ellenőrzési, véleményezési feladatokat a Magyar Energia Hivatal látja el.
SZOLGÁLTATÁSI DÍJAKRÓL
A lakossági távhőszolgáltatás hatósági áras, az árképzése kéttarifás. Az ár alapdíjból és hődíjból áll, amely a nyugat- és észak-európai országokban meghonosodott árrendszerrel konform.
1. Alapdíj
Az országban Kecskeméten fizetik az egyik legalacsonyabb alapdíjat. Egy kétszobás lakásban ma is háromezer forint körüli a havonta fizetendő összeg, éppen annyi, mint amennyi tíz évvel ezelőtt volt.
2. Hődíj
A hődíj a tüzelőanyag, esetünkben a földgáz költségeire nyújt fedezetet. A „Távhő Törvény” a mérés alapján történő elszámolást lakóközösségi körben, társasházanként írja elő kötelezettségként. Fűtési idényben a lakók az előző fűtési idényben ténylegesen felhasznált hő arányában havonta (6 hónapon keresztül) „előleget” fizetnek a részszámlák alapján. A fűtési hődíj elszámolására minden évben egyszer, a fűtési idény végén kerül sor. A hőmenynyiségmérők leolvasása, az adatok feldolgozása, a hődíjkülönbözetek számlázása a közös képviselőkkel egyeztetve történik.
„Az arányérzék legalább olyan fontos a sikerhez, mint a munka.”
(David Seabury)
A fűtés hődíjköltségének felosztása kétféle módon történik a lakóépületekben:
Légköbméter arányosan: Ha nincs a hő költségének szétosztására alkalmas eszköz, akkor a társasház hőfogadójában, hőközpontjában megmért, a fűtési idényben összesen elfogyasztott hőt a lakások nagysága arányában osztjuk szét.
Fogyasztással arányosan: A társasház által elfogyasztott összes hőmennyiséget – a radiátorokra felszerelt költségosztók adatai alapján – a társasház-közösség határozata, és a költségosztást végző céggel kötött szerződése szerint számlázzuk le.
Az egyedi hőmennyiségmérővel ellátott közületi fogyasztók részére a havi leolvasás adatai alapján számlázzuk ki a hődíjat.
A csoportosan mért közületi felhasználók részére a számlázás és az elszámolás a lakossági felhasználóknál szabályozott módon történik.
Használati melegvíz
A használati melegvíz hődíjköltségének kiszámítása: a lakásban lévő melegvíz mérő által mutatott melegvíz-fogyasztás (m3), a fajlagos hőszükséglet (GJ/m3) és a hőenergia-díj szorzata (Ft/GJ). (1 m3 hideg víz felmelegítéséhez kiszámlázott hő mennyisége jelenleg 0,28 GJ/m3)
A használati melegvíz kiszámlázott mennyiségét – a lakossági és közületi felhasználók részére egyaránt – a megállapodás alapján állapítjuk meg. A fogyasztással arányos elszámolásra általában évente egyszer kerül sor. A használati melegvíz előállításához felhasznált vízmennyiségért hálózati hidegvíz- és csatornadíj fizetendő, amit a számlán külön soron tüntetünk fel, ugyanazon az áron, amelyen megvásároljuk a BÁCSVÍZ Zrt.-től.
Szolgáltatásunk díjaira - a mindenkor hatályos Általános Forgalmi Adóról szóló törvény szerinti ÁFA-t számítjuk fel.
A kecskeméti alapdíj – országos összehasonlításban – a legalacsonyabbak egyikének mondható, a hődíjakat figyelembe véve a középmezőnybe tartozik. Alapdíjemelésre 1999-2010 között csupán egyszer került sor. A hatósági árak megálapítására is ezen a szinten került sor!
